Végkielégítés és elbocsátás

Akkor jár a dolgozónak végkielégítés, ha a munkáltatója mond fel neki (rendes felmondással vagy mert a cég jogutód nélkül megszűnik). Ha a munkaviszony megszűntéig az alkalmazott eléri a nyugdíjkorhatárt, akkor nem jár neki a végkielégítés. E juttatás tekintetében figyelembe kell venni a szervezetnél eltöltött munkaidőt, a munkaviszony időtartamát. Nem vehető figyelembe a szabadságvesztés, közérdekű munka és az egy hónapnál hosszabb idejű fizetés nélküli szabadság, kivéve ha közeli hozzátartozó vagy 10 éven aluli gyermek gondozásáról van szó. Végkielégítés meghatározásánál az átlagbért veszik figyelembe. Az alkalmazott szervezetnél eltöltött legalább három év munkaviszonya esetén: egyhavi; legalább öt év esetén: kéthavi; legalább tíz év esetén: háromhavi; legalább tizenöt év esetén: négyhavi; legalább húsz év esetén: öthavi; legalább huszonöt év esetén: hathavi átlagbér illeti meg a munkavállalót.
Amennyiben öregségi vagy korkedvezménye nyugdíjazás előtti öt éven belül mondanak fel valakinek, akkor a fenti összegen túl még háromhavi illetmény jár az elbocsátás miatt a dolgozónak.